Újra Helsinkiben

Tíz otthon eltöltött nap után 27-én mindhárman visszatértünk Helsinkibe. Az utazás nem volt zökkenőmentes, hiszen a budapesti reptéren ismét kipakoltatták velem az összes cuccomat, majd másfél órás késéssel a gépünk is elindult. Csak egy baj volt: A vonat nem vááár... (mire odaértünk) elinduuult máár... szóval lekéstük az utolsó vonatot ami Turkuból Helsinkibe vitt volna minket.
Kicsit elszomorodtunk, de aztán úgy döntöttünk, hogy a terminálon megvárjuk az első vonatot. Fél 10-től reggel 5 ig volt időnk bőven, úgyhogy a poggyász feladón lemértük magunkat a karácsonyi evés-ivás után, filmet néztünk, honfoglalóztunk, és még arra is maradt időnk, hogy kerekesszék versenyt rendezzünk két 6 éveseknek való repülős játékizé vezetése között:
(szerencsére a biztonsági őr Terjék hasonmás volt kívül-belül /aka. leszarom/)

és ami kimaradt - vegyes felvágott

Lappföld V

Lappföld IV

Lappföld III

Lappföld II

Ismerős arc a videón?

Na gyerekek! Ma ezt találtam a mi kis életművészünkről! :D
Egy video 2007 ből



Lappföld II készül!

Lappföld I

Hát mielőtt elfelejtjük mi is történt velünk, pár szót azért csak írok róla. A buszos utazásunk kb. 12 órán át tartott, este 8-as indulásunk után kisebb szünetekkel másnap délelőtt 9-kor már az Arctic Múzeum bejáratánál álltunk. Nem kicsit fáztunk, úgyhogy Mike orosz módra ledöntött egy kis vodkát (az eredményt a videón láthatjátok :P ) a hideg elleni védekezés jegyében.Egyébként a múzeumban néztünk filmet az északi fényről, láttunk különböző teóriákat a Finn-Svéd-Norvég régió kialakulásáról, simogattunk döglött medvét, megismerkedtünk az őslakos sámik viseletével és szokásaival, meg ilyesmi.
Következő megállónk Rovaniemi volt, ahol bevásároltunk egy hétre, majd irány a Mikulás háza, mely asszem Inari körül volt. 2 óra körül értünk oda, a táj és az ég giccsesen rózsaszínben úszott, mintha csak rendelésre lett volna beállítva. Tényleg szép volt. Miután a 700 butikból megpróbálták eladni nekünk a saját anyánkat is, végre eljött az idő hogy meglátogassuk az IGAZI Mikulást.. :) (biztos hogy ő volt az, mert még magyarul is tudott pár szót - szakmai ártalom). Várnunk kellett rá egy kicsit, mert jól megérdemelt sziesztáját töltötte épp (ezt a szokását biztos a mediterrán régióban szedte össze), majd 3/4 4 körül bejutottunk. Végigmentünk egy ilyen ráhangolós folyosón, melynek a feelingje inkább kínzókamráéra hasonlított, majd jöhetett a "pózolj Mikulással" fényképezkedős rész - röpke 25 €-ért.
Napunk végére jöhetett Vasatokka, ahol várt minket a 11 személyes faházunk (Kiela). Mint kiderült különszedtek minket, így Mike és Angéla egy másik faházban aludtak, míg én kaptam 10 egyebet. Na, ők teljesen jófejek voltak, egy összeszokott banda volt Tamperéből. A csapat 4 amerikaiból, egy spanyolból, osztrákból, németből, két szlovákból és egy csehből állt (+én). Az amerikaiak nem voltak túl aktívak, este 11-12 körül rendszeresen alukálni mentek, de még mindig jobban jártam mint a másik faházban lakókkal a többiek, mivel azok az órai beadandókról beszéltek naphosszat, úgyhogy főleg nálunk volt a buli.

To be continued...

A következő epizód tartalmából:
szauna
dj.mike
orientáció
túlélés
rénszarvas farm
hómotorozás
síelés
vacsora