Az elmúlt hét elég mozgalmas volt, voltunk pl. iskolában is. Na de ezt most hagyjuk. Szerdán elnéztünk egy belvárosi bulihelyre, tudván, hogy Ti otthon főztök, esztek-isztok a tanárokkal, és mi nem lehetünk ott. Búságunkban tehát elmentünk az Amarilloba, mely kirándulás során kisebb kellemetlenségek értek bennünket.
A hely teljesen korrekt, két szintes, alul inkább light rock meg slágerek mentek, felül pedig a dühöngő (diszkózene). Egész jól indult a buli, mert kiderült, hogy csak 1,5 € a sör. Igaz 4 deci, de a boltban sem kapunk olcsóbban. Így hát söröztünk meg táncikáltunk. Fél 2-kor jött az ukáz, indulás haza mert megy az utolsó busz. Az állomásra érve láttuk, hogy bizony lekéstük járatunkat. Hát visszamentünk, mert a hely 4-ig volt nyitva, és az első busz 3/4 6 kor ment haza. Mivel a ruhatár sem száz ft mint a kazánban, hanem inkább 776,033 Ft (tegnapi árfolyammal számolva), gondoltunk egy merészet és nem vettünk újra ruhatár-jegyet, hanem az egyik hozzánk közeli asztalra raktuk a cuccainkat, melyeknek fél 4-kor hűlt nyomát leltük. Jött is a "méghogy Finnországban nem lopnak" gondolat..
Mike -1 kabát, Silvia egy spanyol csaj -1 kabát, én -1 pulóver.
Ekkor jött a hír, hogy egy török csajszi, aki velünk jött a női wcben összesve fekszik és hány. Itt nem úgy van, mint nálunk: Jöttek a kidobók hogy kidobják az utcára. 5 perc könyörgés után levihettük mi...
Ekkor már eljött a buli vége, mindenki ment a ruhatárhoz. Beálltam az ajtóba hátha meglátom valakin vagy valakinél a cuccunkat. Semmi.. Mike mondja menjünk, ez már nem lesz meg, biztos kivitték táskában. Még egy utolsó csekkolás a ruhatárban, de ekkor már minket is ki akartak dobni mert záróra az záróra.. éés.. a három ruha épségben ott volt. Mák, mert kellemetlen lett volna még másfél órát pólóba +3 C°-ban várakozni.
Probléma 2: Az alkoholmérgezett törökre én odakint úgy találtam rá, hogy egy finn nő csapkodta az arcát és ha az erasmusosok közül valaki megpróbálta lenyugtatni azt üvöltötte, hogy I'm a nurse, vagyis hogy nővér vagyok. Közben a marbi lógott a szájából...
Erre már csak megálltak mellettnük a zsaruk is, hogy megnézzék mi ez a mulatság. Ekkor már egy vödör török is odasereglett hogy majd elviszik Yasemint (az itókás csajt) haza kocsival. Sajna persze 4-en voltak, így csak ő fért volna be.. persze yasemin barátnői nem akarták, hogy 4 ismeretlen elvigye a csajt, így már 2 fronton folyt a háború: a törökökkel és a nővérrel. Erre értek oda a rendőrök, akik a detoxot szánták neki. Nyilvánvalóan mi nem akartuk. Megnyílt a harmadik front is.
Végül mi nyertünk, Yasemine mondta vhogy utolsó lehelletével a rendőröknek hogy ne vigyék el, a nővérnek elege lett a károgásunkból, a törököket pedig leszereltük eltereléssel, így elindultunk egy józanító sétára a városban. Eleinte 20-50 méterenként le-leült a lány, de aztán kezdett belejönni. Egy óra sétálgatás után már alakult. Ekkor leültettük a központi vasútállomás melegedőjében, a lányokra bíztuk, és elmentünk tápolni. Egy kínai 2x2-es talponálló előtt a kiadóablaknál egy magyar-fan finnbe futottunk, aki kb. ledarálta a történelmünket és a nagy sportolóink nevét. Jó fej volt, mondta hogy még sosem járt Magyarországon. Hát, van ilyen ember is erre...
Visszaérve már a csajszi egész jól volt, tudott magáról is, úgyhogy irány a buszpályaudvar és gó hóm...
A hely teljesen korrekt, két szintes, alul inkább light rock meg slágerek mentek, felül pedig a dühöngő (diszkózene). Egész jól indult a buli, mert kiderült, hogy csak 1,5 € a sör. Igaz 4 deci, de a boltban sem kapunk olcsóbban. Így hát söröztünk meg táncikáltunk. Fél 2-kor jött az ukáz, indulás haza mert megy az utolsó busz. Az állomásra érve láttuk, hogy bizony lekéstük járatunkat. Hát visszamentünk, mert a hely 4-ig volt nyitva, és az első busz 3/4 6 kor ment haza. Mivel a ruhatár sem száz ft mint a kazánban, hanem inkább 776,033 Ft (tegnapi árfolyammal számolva), gondoltunk egy merészet és nem vettünk újra ruhatár-jegyet, hanem az egyik hozzánk közeli asztalra raktuk a cuccainkat, melyeknek fél 4-kor hűlt nyomát leltük. Jött is a "méghogy Finnországban nem lopnak" gondolat..
Mike -1 kabát, Silvia egy spanyol csaj -1 kabát, én -1 pulóver.
Ekkor jött a hír, hogy egy török csajszi, aki velünk jött a női wcben összesve fekszik és hány. Itt nem úgy van, mint nálunk: Jöttek a kidobók hogy kidobják az utcára. 5 perc könyörgés után levihettük mi...
Ekkor már eljött a buli vége, mindenki ment a ruhatárhoz. Beálltam az ajtóba hátha meglátom valakin vagy valakinél a cuccunkat. Semmi.. Mike mondja menjünk, ez már nem lesz meg, biztos kivitték táskában. Még egy utolsó csekkolás a ruhatárban, de ekkor már minket is ki akartak dobni mert záróra az záróra.. éés.. a három ruha épségben ott volt. Mák, mert kellemetlen lett volna még másfél órát pólóba +3 C°-ban várakozni.
Probléma 2: Az alkoholmérgezett törökre én odakint úgy találtam rá, hogy egy finn nő csapkodta az arcát és ha az erasmusosok közül valaki megpróbálta lenyugtatni azt üvöltötte, hogy I'm a nurse, vagyis hogy nővér vagyok. Közben a marbi lógott a szájából...
Erre már csak megálltak mellettnük a zsaruk is, hogy megnézzék mi ez a mulatság. Ekkor már egy vödör török is odasereglett hogy majd elviszik Yasemint (az itókás csajt) haza kocsival. Sajna persze 4-en voltak, így csak ő fért volna be.. persze yasemin barátnői nem akarták, hogy 4 ismeretlen elvigye a csajt, így már 2 fronton folyt a háború: a törökökkel és a nővérrel. Erre értek oda a rendőrök, akik a detoxot szánták neki. Nyilvánvalóan mi nem akartuk. Megnyílt a harmadik front is.
Végül mi nyertünk, Yasemine mondta vhogy utolsó lehelletével a rendőröknek hogy ne vigyék el, a nővérnek elege lett a károgásunkból, a törököket pedig leszereltük eltereléssel, így elindultunk egy józanító sétára a városban. Eleinte 20-50 méterenként le-leült a lány, de aztán kezdett belejönni. Egy óra sétálgatás után már alakult. Ekkor leültettük a központi vasútállomás melegedőjében, a lányokra bíztuk, és elmentünk tápolni. Egy kínai 2x2-es talponálló előtt a kiadóablaknál egy magyar-fan finnbe futottunk, aki kb. ledarálta a történelmünket és a nagy sportolóink nevét. Jó fej volt, mondta hogy még sosem járt Magyarországon. Hát, van ilyen ember is erre...
Visszaérve már a csajszi egész jól volt, tudott magáról is, úgyhogy irány a buszpályaudvar és gó hóm...
hát a főzés az nem volt ennyire élménygazdag :) bár "yasemin" ha nem is török lány formában, de testet öltött :D
VálaszTörlésa hal pütyit odapirult, de jó volt :)
volt minden, kivan már töltve haljon meg vagy szá.....és akinek nem tetszett az meg bekaphatta :D
jó volt, mindig kis csoportok voltak, de mindig más tagokból állt... a végén már egy nagyobb kör maradt, szücsi háborús katonás dolgokat mesélt, tanulságos meg ámulatos volt :)
hiányoztatok amúgy! :)
vigyázzatok magatokra!
puszi
Óó, Ti is hiányoztok ;)
VálaszTörlésAztán fűteni ám a Kazánba, mindjárt itt a tél! :)